Csak a szokásos

 Mint minden évben, augusztus első hetében ismételten átköltöztünk ideiglenesen a családdal Csongrádra, mert kőrös-toroki napok voltak. És mint minden nyaralás (bárkinél), ez sem kezdődött zökkenőmentesen, el is mondom mindjárt, hogy miért.

Az elsődleges probléma az volt, hogy idén hiába újították fel überprora az üdülőt, ahova szoktunk járni, a Tisza csak kilépett a medréből és áztatott mindent, ami a házban volt és környékén, és amikor visszahúzodott a hordalékot nem vitte magával mert miért is, így teljes káosz uralkodott a telken. Pedig nagyon szeretem azt a helyet, a kilátás gyönyörű, pont a torkolatra lehet rálátni, és minden koncert, buli perceken belül megközelíthető rövid sétával (meg olyankor a barátok is el tudnak jönni sátorral, és akkor nem kell 24/7 tesómékkal lógni).

Viszon adódott a lehetőség, hogy (ezt a csavart figyeld) nagybátyjám ex-élettársának az anyukájának a lakatlan házában vendégeskedjünk ezalatt a pár nap alatt. Nos a házban már egy jó ideje nem lakott senki, és aki utoljára ott volt albérletben biztos elszívhatott két doboz szimfóniát minden nap. Legalábbis a bűz, illetve a falak sárgasága erre engedett következtetni. Anyáék már szerdán felmentek, hogy lakhatóvá tegyék a szobákat és az élménybeszámolójukból kiderült, hogy ez igenis egy félnapos meló volt, úgyhogy volt baj rendesen.

Én a három gráciával (húgom és két barátnője) illetve húgom kanjával mentünk busszal csütörtökön, mert annyi cuccot kellett vinni, hogy a kombi Astrába két emberen kívül több nem fért be. A buszút eleje nem telt valami kellemesen, mert kb. háromnegyed órát álltam egy telepakolt hátitáskával egy laptoppal meg egy gitárral, mire végre letudtam ülni, ami dupla öröm volt, hiszen le is ülhettem és mindezt Csilla mellé tehettem.

A csütörtök tehát egyben érkezésünk napja, és a négynapos fesztivál első napja volt. Ez a nap nem volt egy nagy szám, megérkeztünk ettünk jó bablevest, pihentünk, majd beindultunk autóval. Szokásokhoz híven a töltésen kívül koncertek, a töltésen belül pedig diszkó szórakoztatta az idelátógatókat.

A fő attrakció aznap este a Tankcsapda volt, akik még mindig nem tudnak levenni a lábamról, sem a dalszövegekkel, sem a zenéjükkel, de hát ízlések és ficamok, ugye. Anyukám mondta jól: "Nem rosszak, de nem ez a jó." Miután véget ért a koncert a fiatalság többi része megindult a diszkóba, mert Ibiza Sound volt Bárány Attilával, akit én mindig nem tartok semmire, mint DJ. Otthon hallgattam még egy kis Yann Tiersen-t meg SayCet-et húgom hiper-szuper mp4 lejátszójáról, majd valamikor a hajnali órákban felriadtam a hazaérkező skacokra, akik egész jó hangulatban foglalták el a matracukat, majd szórakoztattak még egy kicsit, én is őket, míg végül valahogy csak elaludtunk.

A második nap egész gyorsan eltelt, strandra mentünk, de rövid idő után kiküldtek minket a medencéből, mert villámlott meg dörgött az ég, szóval "menekülni" kellett. Felajánlották a benti medencét, hogy ott még kiélvezhetjük a drága jegy ellenében a strand adottságait. Nos az medence kb. 3x5 méteres volt, és voltak benne huszan, így végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy jobb lesz nekünk otthon. Este lementünk ismételten a Kőrös-torokba, ahol a rendőr bácsi azt a javaslatot tette nekünk, hogy ne menjünk be kocsival a partra, mert bármelyik pillanatban evakuálhatják a területet, és kocsival nehézkes lenne kijutni, amikor a több tízezer ember fejvesztve menekülne nem törődve a másik testi épségével. így vártunk egy keveset kinn, hogy csillapodjon a vihar, majd nekiindultunk a dagonyának, hisz aznap este szuperkoncert volt Somló-Charlie-Demjén vezényletével. Nagyon jó volt, annak ellenére, hogy egyikőjüknek sem vagyok hű rajongója, bár amikor két szám között beszélni kellett valamit, mert hát azért mégiscsak legyen meg a kontakt a fellépő és a közönség között, na az szinte egyikőjüknek se ment, súlyos gondok voltak a nyelvtannal, illetve a szavakban néha felcserélődtek a betűk. Somló valami cunamiról magyarázott, amit szerintem ő maga sem értett, nagy dolgot akart mondani, kicsit belesült, de nem ezért szeretjük. Én ismételten hazamentem, mert hideg is volt, Hamvai PG-t kb. annyira se tartom, mint Bárányt, így az 1000 Ft-os belépő, igazi pénzkidobás lett volna a részemről. A hajnal ugyanúgy telt, mint az előző.

A harmadik nap (szombat) viccesen kezdődött, hiszen valamikor a délelőtt folyamán beállított egyik unokatestvérem, hogy őt ott hagyták a parton a haverok és a tesója, nincs meg a telefonja, úgyhogy a kétségbeesés érdekes egyveleget alkotott az illuminált állapottal, amit végül egy jó alvással orvosolt. Apa sütött finom húst ilyen flekken cuccon, majd ismételten nekivágtunk az éjszakának. Úgy döntöttem, hogy ma lemegyek a diszkóba, de ahhoz, hogy ezt kivitelezni tudjam, be kell rúgnom. Nem kellett magamnak kétszer mondani, volt egy Jager a hűtőben, mama beállt csaposnak, aki már a második feles után leakarta állítani a leépítést, de én mindig arra hivatkoztam, hogy: "Mama, felvettek az egyetemre, inni kell!". Aztán kötöttünk egy szóbeli megállapodást, hogy felhúzom a nadrágomat, mert hogy néz ki az, ha lóg, és akkor még kapok egy utolsó felest, fel is húztam, de a gatyám a felessel együtt lecsúszott. A fő attrakció aznap este az Irígy Hónaljmirígy volt, akik (ha jól emlékszem) hárman voltak csak, ami egy egész jó üzleti fogás, hiszen aznap este lehet, hogy a másik 4, egy másik városban akasztott le pofátlanul hatalmas pénzt. Ha gazdag akarsz lenni, akkor ezt kell csinálni, úgy néz ki. AZ IHM-et az Első Emelet koncertje követte, amin én már nem nagyon vettem részt, csak futólag, hiszen unokatesómmal kerültünk egyet, hátha belebotlunk ismerős arcokba, sikerült is. Majd ezután csatlakoztam tesómékhoz és lementünk a gyeszkóba 1000 pénzért (nem tudtam, hogy ki lesz a DJ, de abban a tudatállapotban az volt az utolsó dolog, amivel foglalkoztam). Táncoltunk-táncoltunk, amikor beállított a fél ex-kőrösys diáktársadalom, erősen illuminált állapotban. Jót szórakoztunk, történtek érdekes dolgok, talán a legérdekesebb az "Igen, Ő az!" kombináció volt. Törént ugyanis, hogy ott volt az ex-barátnőm is a barátnőjével, és hallottam, hogy a barátnő kérdezi, hogy "Ő az?", erre az ex-barátnő "Igen Ő az!", majd megfordultam, megfogtam a barátnő két vállát finoman, majd nevetve-üvöltve elkezdtem, hogy "Igen, Ő az!", többször megismételve egymás után. Amúgy még mindig nem tudom, hogy mi lehet a jelző, ami az "az"-t helyettesítheti, de biztos meg van rá magyarázat, majd a tudósok kiderítik.

Összességében jól éreztem magam, egy teljesen jó fesztivál hangulatos környezetben, egy problémám volt az egésszel, hogy a parkolás az valami iszonyat ergya módon van megoldva, talán jövőre orvosolják ezt, de maga a program kifogástalan volt, hiszen próbált minden korosztályt megmozgatni, mindezt ingyen és bérmentve. Jövőre is megyünk! :)

Haló! Rég jelentkeztem, ennek több oka is van, talán a legindokoltabb az, hogy lusta vagyok és elfelejtettem a jelszavam. :) Nade sebaj, most itt vagyok, gyüttem blogggolni!

Nem rég olvastam az Origon, hogy az EU Bizottság olyan javaslatot készül tenni, vagyis javaslatszinten már ott van az asztalon, hogy a nyugdíjkorhatárt az összes EU tagállamban! 70 éves korig kitolják. Az indok az, hogy nehogy már Palibá' élete több mint 1/3-át nyugdíjasként töltse, nem dolgozott ő eleget. Nos ez talán működne is, ha mindenki olyan aktatologató nyugat-európai lenne, mint az ötlet gazdája. Csakhogy! Képzeljük el, hogy az ifjú titán, a kis Palika nem szellemi munkát végez, továbbtanulásra nincs lehetősége, így az építőiparban helyezkedik el, mint kőműves-segédmunkás. Egész életében ezt csinálja, ehhez ért. Tegyük fel, 20 éves korában áll munkába, és dolgozzon egy félévszázadon keresztül? Mi a cinkesebb? Az, hogy élete több mint 1/3-át nyugdíjasként tölti, mert ledolgozik 40 évet (megjegyzem szerintem a 45 év is elég ergya, amit Bajnai Dzsí. találat ki, megvalósítását pedig 2022-ig tervezte), vagy az, hogy még 70 évesen is a malterostéglát pakolja?

A Bajnai-féle nyugdíjkorhatár emelése is a mi generánciónkat fogja érinteni, illetve a 70 éves korhatár szintúgy, hiszen annak bevezetését 2060-ig szeretné az EU kivitelezni.

Ezek még mind elméleti síkon lebegnek, csak úgy, mint Magyarország monetáris unióba való belépése, azaz vagy soha nem lesz belőle semmi, vagy úgyis tolódik az időpont határa.

Egyáltalán megtudja-e addig őrizni az Európai Unió egységét?

Szép ingatlanom van a hegyen,
Persze hogy nincs a nevemen.
Gazdag vagyok, becsületes,
Milliárdos, én tudok ilyet.
Öreg király addig király,
Amíg az új le nem pipál.
Sokat keres, sok pénze van,
Mellette szarnak érzem magam.

Az én ablakom a látószögem,
A friss levegő jól esik nekem.
A Gellért-hegyen nincs szmogriadó,
Én kiemelkedtem és ez a jó.

Nagy ingatlanom van a hegyen,
Persze hogy nincs a nevemen.
Én gazdag vagyok, becsületes,
Milliárdos, és tehetséges.

Szép ingatlanom van a hegyen,
Persze hogy nincs a nevemen.

...

Nos, tegnap volt szerencsém egy részletet elkapni a Tv2 egyik fenomenális műsorából, amely a "Hal a tortán!" címen fut. Volt benne egy tag, nevezzük férfinak, bár az a hangtartomány, amiben zendültek a kis hangszálai inkább nőiességére utalt, semmint férfiasságára (szerintem még az anyaméhben kasztrálták és az okozta ezt "magas és nyálas" frekvenciát). Állítólag valami táncművész, fogalmam sincs, hogy hívják, azt tudom mit eszik. Fél percet kaptam el tényleg a műsorból, azt mondja az öreg művész:

"És most megmosom a biotojásokat!" - ezzel le is zárták azt a jelenetet.

Amire én a következő monológot intéztem volna a taghoz:

"Azért, mert biotyúkszaros? És akkor ezt a tojást valószínűleg biotyúk tojta, ami biofarmon nevelkedett és biotáppal etették, biovízzel itatták, biofénnyel fűtötték a helyiséget, nehogy természetes napfény érje. Te megeszed ezt a biotojást, ami biotyúkszaros, netán bioponnal mosod meg?"

Azaz, amire megkapja a végterméket azaz a tojást, az már bio a sokadikon lesz. És az ember megveszi, ha van pénze, meg ugye, ha táncművész vagy hülye...

Én úgy vagyok vele, hogy a tojás az tojás, miért fizetnék többet érte???

Nagyszüleim évtizedek óta tartanak baromfit, eddig semmi bajom sem volt a tojástól, amit tőlük hoztunk.

Beetetjük az embereket 950...

Érezted már,

hogy reggel egy másik ember lehellete a tarkódon landol?

hogy hős vagy, valami őrnagy, nem holmi halandó?

hogy nem létezik jövő, a nagyra törő életed te irányítod?

hogy emberből csak úgy reflexből állattá változol?

hogy érte tereket, akár hegyeket mozgatnál?

hogy a holnap, ebben a korban, jobb lesz a tegnapnál?

Érzed már?

Haló!

Rég jelentkeztem több, mint egy hónapja... Ennek egyetlen oka van, mégpedig az, hogy padlóra küldött a gazdasági világválság, bár tegnap óta jelentősen erősödtem a forinttal szemben.

Esztergomba mentünk kirándulni, hisz fellépett a Pillantás zenekar és Eszti mellett engem is invitáltak a tripre. A Szeged-Nyugati pu. közötti út eléggé kényelmetlen volt, a fülkés szektorok tele voltak, így ilyen egylégteres, szűk helyen is elfér a paraszt kocsiba ültünk, de a kényelmetlenséget feledtette velünk a repülős kártyajáték (Saab rulez! :D), amit egyszer meg is nyertem, mert jól jöttek a lapok.

Miután megérkeztünk az öreg nyugatiba a Westend City Centerbe mentünk, hova máshova? Gondoltam eszem valami meleget, valami kis menüt. Ott kezdődött a probléma, hogy két darab rántott sajt került 790 HUF-ba, így keservesen mentem végig a kajapasszázson, mígnem úgy döntöttem, én is eszek a többiekkel egy kis gyorséttermi kaját. Így esett a választás a KFC B smart :) menüjére??? (Bismarck menü), aminek tartalma egy kis krumpli volt szendóval. Bandi járt a legjobban. A kiszolgáló csaj valamilyen kommunikációs hiba miatt, három menüt adott kettő helyett, viszont kettő lett kifizetve, ebből adódik, hogy gyorsan elmentünk onnan, amíg rá nem jönnek a KFC-nél, hogy valami hiba csúszott a Mátrixba. Mivel nem láttunk Smith ügynököket közeledni ezért nyugodtan elfogyasztottuk, majd nekiindultunk a vasútállomásnak.

Olyan hightech vonattal mentünk Esztergomba, hogy még olyan WC is volt, ami úgy nézett ki, mint egy időgép, kívülről. Nagyon kis komfortos gép, egy baja van, hogy nem megy olyan gyorsan, na de sebaj. Az utazás csupa móka és kacagás volt, majd az uccsó fél órára előkerült a repcsiskártya, csakmár. Ádámmal olyan fájtot nyomtunk le, hogy sose lett volna vége, ilyen neverending game, na jó a végén már csak két kártyám maradt, neki harminc és utána lekellett szállni, mert ha nem szállsz le, a Dunántúlon elver a kaller.

Az állomáson már várt minket Babi néni, akit valójában Móninak hívtak (vagy Mauni?, bár ezt a fajta megszólítást nem csipázta az öreg hölgy, mármint ez nem a korára utal, hanem vágjátok mire, na :D). Szóval ő volt a leader egészen a helyig, ahol diszkó volt régen, aztán üres lett és csövesek laktak ott, akik felgyújtottak egy kanapét, jól kivannak. Volt egy kis kétségbeesés, mert Zsolti a dobos, két órát várakozott valahol, valami útlezárás miatt, gondolom a nagy hav miatt, amit még magyar sohasem látott, csak ebben a szezonban, és ilyenkor megbénül az egész ország, mert nem takarítják el a gecik, egyszerűen felháborító és szánalmas. Mindig az az indok, hogy váratlanul jött. Hát én nem tudom 10 perc alatt nem esik 30 cm hav, úgyhogy tényleg nem értem ezt az érvelést, tehát basszák meg, ez a lényeg. De Zsolti csak befutott, viszont még hiányzott a basszuserősítő, amit asszem a Téveszme zenekar hozott, csak kb. fél 10-re futottak be, gyenge másfél órás késéssel el is kezdődött a koncert. Nagyon jó kis koncertet adott a Pillantás, közönség is élvezte (mondjuk ez a színpadra felmegyek és félütemmel félreénekelek stílus eléggé paraszt vót, (illetve a zenészeknek megtévesztő), és nem engedi oda a zenekartagot énkelni a mikrofonhoz, de ez úgy néz ki így megy a Molotov-Ribbentrop féle paktum nevű helyen). Ügyesek volta a srácok, titszelet. Pillantás után jött a Téveszme, ami jó zenekar, csak ne sikoltozna az énekes: 1. azért mert nem áll jól neki 2. azért mert jó hangja van, miért kell szétbaszni ilyennel a jó zenéjüket, de ők tudják, valakinek ez jön be. 14 Alien volt a következő zenekar, a helyiek, nekem személy szerint annyira nem tetszett, de hát ahogy egy jó barátom mondaná, ízlések és ficamok. Az uccsó zenekar a Passive Voice volt, akik nagyon jól tolják, pedig én nem mozgok ilyen zenei körben.

És most jön az, ami még hav el nem takarításánál és az útlezárásnál is felháborítóbb, hogy a bevétel kb. 50.000 HUF volt, amit ha eloszt a 4 zenekar még nem is rossz píz, de mivel a hangosító srác elkért a két poti tekergetéséért meg a három slider csúsztatgatásáért 30.000 forintot, így a 4 zenekarra jutott 20.000 forint, ami elég picsa, még az úti költséget sem fedezi, mellesleg a zenekartagok semmit sem hallottak magukból a színpadon, tehát nem hinném, hogy az öreg keverőman tett valami OKJ-s vizsgát hangosításból.

Miután véget ért a praty elmentünk valami kaszinónak a kocsmájába, de előtte átkellett jutnunk a főtéren, ahol egyenesen Mexikóból hozott kövek alkották a tér díszburkolatát, csillogott is, lehet mexikói szamarak nyalogatták előtte, azért volt ilyen csillogós. Szóval ebbe kocsmába ültünk egy kicsit, bevertem egy Fanta citromot, amitől nagyon fejreálltam, közben a HIT zenecsatorna számait hallgattuk és még Muse is volt, nem beszélve az öreg ex-bítlöszös McCartneyról.

Ezután nekiindultunk a vonatállomásnak, Bandi cigit akart venni, de sehol sem árultak, érdekes a város a cigaretta árusítás szempontjából, még egy kibaszott Munkás nevű cigaretta sem volt sehol. Maunika is gyütt velünk, bár a leányzótól könnyes szemekkel elbúcsúztunk Dorognál. A nyugatiba szerencsénk volt feltudtunk szállni 3/4 órával hamarabb a vonatra, ahol kurvameleg volt, mint valami szauna, így szellőztetés után tudtunk csak igazából kényelembe helyezkedni. Leginkább aludtunk a vonaton, Ádámékkal  meg geciskedett a kaller. A következő történt: a kis folyosón a vonaton jött egy emberke, és az ellenőr úgy döntött, hogy elengedi, de úgy, hogy közbe benyit Ádámék kabinjába, beáll, megvárja, amíg elmegy az illető, aztán erőteljesen bebassza az ajtót, ne hogy felébressze őket.

Ezután megérkeztünk Szegedre, Eszti anyukája nagyon kedves volt, elvitt mindenkit haza, köszönjük! Összeségében én nagyon jól éreztem magam, jól esett kimozdulni az öreg szánszitiből, köszi skacok, hogy elhívtatok. :D Közben itt Szegeden el kezdett esni a hav, lehet este építek egy hóembert, de még mielőtt barátságot kötnék vele, leverem a fejét egy fazékkal, hogy ne tudjon hozzám beszélni, mert még kijózanodom a végén. Na megyek, mert Babi néni szólt, hogy kész a kőleves meg a macska is itt "kié vónák?"-ozik.

Na csoki!

Leesett 2010 első hava, ami nagyon fasza, bár ebből még nem lesz seggöncsúszás feketezsákkal a makkosházi töltésoldalon. A tegnapi nap lényeges része akkor kezdődött, amikoris Plutóval nekivágtunk egy big ödvencsörnek, amelynek célja Plutó basszusgitárjának megszerzése volt (közben közelharcot vívtunk a széllel és barátjával a hideggel).

Ezután elmentünk próbálni, egy szám kész van, a többi még a levegőbe lóg, de jók lesznek. Az estét egy jó kis csapatépítőtréninggel folytattuk Ervinnel és Tamással a
Záporban. A felszolgáló lány nem nagyon volt képbe, mármint így nem az öreg Joe terén, hanem valószínűleg ez lehetett az első napja és mindent kétszer kellett neki elmondani
ha nem többször. Ha 1-gyel kevesebb IQ-ja lett volna nyugodtan berakhattam volna a szobámba dísznövénynek. Miután párszor kinevettük szegénykét és beszélgettünk egy
kiadósat, nekiindultunk a Sánta Egér vendéglátóegységnek, de még félúton megéheztem és úgy gondoltam a mekdonáldzba zúzok két buci közé bepréselt daráltmarhaszemet,
azaz sajtburgert. Tamásnak nagyon megtetszett Alvin, aki egy gitárt tartott a kezébe és tudniillik ő egy mesebeli játékfigura. Megvettem neki, láttam a szemén, hogy szeretné
és amikor kiderült hogy 520 egység magyar forintért meg tudom vásárolni és ráadásul zenél is, tudtam, hogy jó üzletet kötök. Tamás is boldog volt, én is, hát még a meki.

Jut eszembe, hallottam egy pletykát, hogy a mekinél mostmár házhozszállítás is van, de hogy ebből mi igaz, nem tudom. Nem reklámozni akarom őket, mert utálom, mégis meg-
zabálom a kibaszott sajtburgerüket, hogy basznák meg, de az Oskola utcai már nem volt nyitva 11 órakor, mást nem tehettem, esetleg éhendöglök, de nem akartam bejátszani. Ha engem kérdeznének, hogy találjak ki egy szlogent a mekis szórólapra (bár ilyet még nem láttam, hogy mekis szórólap, pedig ők nem szarral gurigáznak) akkor az a következőképpen feszíteni a kóla-sültkrumpli-hamburgeres kép felett: "Házhoz visszük a halált! :)". No de ennyit a mekis kitérésről teljesen eltértem a topiktól.

Szóval lementünk a sántába, ahol már csatlakozott hozzánk Bibi és barátja Árpi, aki jó arc. Beszélgettünk, iszogattunk, cigarettáztunk illetve a dzsukelbokszból zenét hallgattunk. Jól éreztem magam, de már fáradt voltam és hazaakartam menni, de a többiek mondták, hogy gyerünk le a Jatéba és végül rávettek hogy lemenjek. Még C. Ronaldo is lenn volt, mármint nem az igazi ex-manchesteres portugál macsó, hanem indiai hasonmása. Bár ezzel még baj nincsen, de olyan nagyképűen és lenézően sétálgatott ott, hogy legszívesebben fejbekúrtam volna egy medicinlabdával. Volt egy segédje is, amolyan Voldemort-Peter Pettigrew kapcsolatot véltem felfedezni közöttük.

Észrevettem még, hogy jatéba divatos lejárni tornatrikóba !télen!. Lehet kipróbálom, biztos kurvajól állna a kigyúrt testemen.

Még beszéltük Ervinnel, hogy mi nem vagyunk elég menők ehhez a helyhez, mert nincs csillogós arany vagy éppen gyémántkövekkel kirakott pólónk és armanis övcsatunk, ami alatt a hugoboss alsógatyában feszülne a két centis pöcsünk, de sebaj az öreg Deák a jobb zsebbe dob rá 20 centit, igaz? Sajnos igen. Voltak azért szép lányok, voltak kevésbe szépek, és voltak akik nem égtek volna be a vágóhídon. Na jó utóbbi geci volt, de hát így van.

Hazafele Bibivel és Árpival jöttem, útközben dumálgattunk, és azon paráltam, hogy pár gondolat megmaradjon, amik még a jatéban születtek, de kár volt parálni, mert valamit csak összehordtam ide.

Na tartós béke skacok!

https://www.youtube.com/watch?v=UguyNuvtwQ0

Hali!

Vettem a bátorságot, pelenkát cseréltem és úgy döntöttem indítok egy blogot, mert az menő. Nem fosom rímbe a mondatokat, nem vagyok egy két lábon járó Révai lexikon, nem fogalmazok olyan ügyesen, mint Bandi vagy Gáspár barátom, de próbálkozni lehet. Meglátjuk mi fog kisülni a dologból.

Éjfélkor nem csak új évet és a tél 2. havát, azaz januárt köszöntöttük, hanem a 2010. év új évtized kezdetét is jelenti. Valaki nem tűz ki maga elé célokat, valaki új reményekkel vág neki az új évnek. Ők a bátrak. Sok sikert kívánok nekik céljaik megvalósításához!

Az új év csak fasza házibulival köszönthető, amelynek helyet Ervin birodalma adott. Ittunk, cigiztünk, énekeltünk, táncoltunk, ittunk, virslit ettünk mustárral majonézzel vagy éppen kecsappal vagy anyukám isteni kaszinótojás-saláta-tormássajttaltöltöttsonka kombóját zabáltuk, ittunk és ittunk. Vannak dolgok, amikre emlékszünk és vannak olyanok is, amikre kevésbé, de ez így a pánk.

Örültem, hogy a barátaimmal tölthettem a szilvesztert, jól éreztük magunkat, kellőképpen köszöntöttük az új évet, és úgy érzem, hogy everything in it's right place.

Üdv: Adam von Vonok

https://www.youtube.com/watch?v=VrpGhEVyrk0